SZMSZ

A Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium
Diákönkormányzatának

 Szervezeti és Működési Szabályzata 

Módosítva: 2016. április

I. Célok, alapelvek

A Diákönkormányzat működését alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), valamint a nevelési­oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozzák.

A Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) célja, hogy – élve a jogszabályok biztosította lehetőségekkel – a diákság érdekeit képviselje, hogy tevékenyen részt vegyen az iskola belső életének formálásában, a tanórán kívüli programok és szabadidős tevékenységek kialakításában.

A DÖK törekszik az iskola vezetésével és tantestületével a folyamatos kapcsolattartásra és együttműködésre, az iskola hírnevéhez méltó színvonalas iskolai közélet fenntartására.

II. A működés jogi alapjai

1) A DÖK dönthet:

● saját működéséről, munkájának megszervezéséről

● hatáskörei gyakorlásáról

● saját Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról

● tisztségviselői megválasztásáról,

● a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

● 1 tanítás nélküli munkanap programjáról,

● tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről (iskolarádió, újság, stb.)

● a nevelési-­oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.

2) A DÖK véleményt nyilváníthat:

● az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

● a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben,

● a tanulókat érintő fegyelmi eljárásoknál,

● az intézmény átszervezésével kapcsolatban

● az intézmény költségvetésének kialakításával és módosításával kapcsolatban.

3) A DÖK egyetértési jogot gyakorolhat:

● az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának (továbbiakban SZMSZ) elfogadásakor a következő kérdésekben:

­ ▭ a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölése, használati rendje, használati jog megvonása,

­ ▭ az iskolavezetésnek a DÖK­el való kapcsolattartás rendje,

­ ▭ tanulói jogviszonnyal kapcsolatos bármely kérdés szabályozása,

­ ▭ tanulói vélemények kinyilvánításának rendje,

­ ▭ tanulók jutalmazásának elvei és formái,

­ ▭ tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái,

­ ▭ ünnepélyek rendje, hagyományápolás.

● a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

● az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénz felhasználásakor,

● a házirend módosításakor, elfogadásakor.

● az iskolai SZMSZ­nek az érettségi felkészülésben a tanulói választási jog gyakorlására vonatkozó részek elfogadásakor (100/1997. (VI. 13.) korm. rend. 5.§. 3)

● a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek, segédkönyvek tankönyvrendelésbe történő felvételről szóló igazgatói döntéskor (17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus­kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről)

● a tanulmányi versenyek hivatalos jegyzékében nem szereplő tanulmányi versenyre való felkészítés igazgatói döntése előtt.

4) A DÖK véleményét az iskola vezetősége kikéri:

● a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

● a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben,

● tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez,

● az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

● a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálási elveinek meghatározásához,

● a tanórán kívüli tevékenység kérdéseiben,

● a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.

● az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

● a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

● az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

● a házirend elfogadása előtt.

(lásd: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 48.§ (4))

5) A DÖK térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, de nem korlátozhatja az iskola működését. Az iskola vezetője biztosítja a DÖK működése számára szükséges helyiséget és klubszobát, a megfelelő infrastruktúrát (számítógép, nyomtató, bútorok, telefon, fénymásolási lehetőség).

6) A DÖK két képviselővel képviseltetheti magát az iskola összes, tanulókat is érintő értekezletén (osztályozó konferenciák, tantestületi értekezletek, fegyelmi tárgyalások). Ezekre a DÖK időben meghívást kap.

III. A Diákönkormányzat (DÖK) felépítése, működési rendje.

1) A DÖK legfőbb fóruma az 7.­ – 12. évfolyamos osztályok által delegált 2-­2 főből (továbbiakban képviselők) létrejött Diákközgyűlés (továbbiakban DK, küldöttközgyűlés formájában, a nagy diáklétszámra való tekintettel). A közgyűlések közti időszakban a DÖK nevében a választott Elnökség, illetve a DÖK elnöke jár el. A közgyűlést tanévenként legalább kétszer össze kell hívni. Kötelező közgyűlést összehívni, ha azt legalább 100 diák írásban, aláírással hitelesítve kéri. A DK akkor határozatképes, ha a képviselőknek legalább a 2/3­-a jelen van. A DK határozatait általában egyszerű többséggel hozza (2/3-­os kérdések külön megemlítve), szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

2) A DK minden tanév elején alakuló ülést tart, melyen (kétévente) megválasztja az Elnökséget (létszámát, összetételét, és a szavazás módját a DK szabja meg). Az Elnökség maga választja meg (két évre) a DÖK elnökét a 9-­12. évfolyamról. A leköszönő elnök tiszteletbeli elnökként segíti az elnökség munkáját. Az Elnökség minden évben elkészíti programját, a DÖK munkatervét, megválasztja tisztségviselőit, és azt az alakuló ülést követően 30. napon belül a Diákközgyűlés elé viszi elfogadásra. A DK ezt egyszer visszaküldheti, ez esetben az Elnökség a programot köteles átdolgozva ismét a DK elé terjeszteni elfogadásra, 15 napon belül. Elutasítás esetén az  elnökség köteles testületileg lemondani, a DK új Elnökséget választ. A program elfogadásához 2/3­-os többség szükséges. Az Elnökség a DK­-nek tartozik felelősséggel. A DK tagjai bizalmatlanság esetén kezdeményezhetik az Elnökség, vagy bármely tagjának leváltását (képviselők 25%-ának kezdeményezésére), ez esetben a leváltáshoz titkos szavazás útján 2/3-­os többség szükséges.

Az Elnökség a DÖK tevékenységéről évente köteles beszámolót beterjeszteni a Közgyűlésnek. Az Elnökség rendszeresen, általában havonta ülésezik. Tagjai kötelesek az üléseken részt venni, többszöri igazolatlan távolmaradás esetén a Diákközgyűlés leválthatja a távolmaradót. Az ülések összehívásáért a DÖK elnöke felelős. Az ülés összehívását bármelyik elnökségi tag kezdeményezheti. Az ülések között időszakban, az esetlegesen felmerülő ügyeket az Elnökség tagjai interneten keresztül is megvitathatják. Ezekben az esetben a döntéseket, az elnök az alelnökökkel együtt, egyhangúan hozhatja meg.

Az Elnök az iskolavezetés előtt egy személyben felelős a DÖK működéséért, képviseli a diákokat. Ő vezeti az elnökségi üléseket és a közgyűlés üléseit. Köteles eljárni a diákok nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Felel a diákok rendszeres tájékoztatásáért, a programok kifüggesztéséért, a faliújságokon megjelenő hirdetésekért. Engedélye, aláírása és pecsétje nélkül a DÖK faliújságon nem helyezhető el plakát, hirdetmény. Havonta egyeztet az iskola vezetőjével vagy a DÖK tanárral.

A DÖK elnök-helyettesek a diákelnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén ellátják annak feladatait. A helyetteseket az elnök maga választhatja meg az elnökség soraiból. Mindkettejük akadályoztatása esetén bármelyik, az elnökség által kijelölt és megnevezett elnökségi tag eljárhat a DÖK ügyeiben.

A DÖK üléseiről az elnökség egyik tagja jegyzőkönyvet készít, melyeket összegyűjtve tárol a DÖK zárható helyiségében. A jegyzőkönyvek kérésre megtekinthetők. Az ülések (mind a DK, mind az Elnökségé) nyilvánosak, azokon megfigyelőként az iskola bármelyik diákja, tanára részt vehet. Zárt ülést ­- mind a DK, mind az Elnökség ülésein ­- bármelyik képviselő kezdeményezhet, elfogadásához 2/3-­os többség szükséges. Rendzavarás esetén, harmadszori figyelmeztetés után az Elnöknek joga van a rendzavarót az ülésteremből eltávolítani.

3) A diákképviselők (osztályonként 2-­2 fő) megválasztásáért az osztályfőnök felelős. Az osztályokban a választás titkos szavazással történik, egyszerű többséggel, az osztályfőnökök vezetésével. Határidő: minden tanév szeptember 20­-a.

A képviselők és az Elnökség mandátuma a tanév végéig érvényes. A képviselők kötelesek részt venni a DK ülésein, hiányzás esetén állandó helyettest küldenek maguk helyett. A képviselőknek a DK-­en szavazati és hozzászólási joguk van. A képviselő kapcsolatot tart osztálya és a DÖK között. Az osztály problémáit, javaslatait, ötleteit, a DK elé tárja, a DÖK határozatait, híreit ismerteti osztályával, legkésőbb az ülést követő osztályfőnöki órán. Az osztályfőnök köteles biztosítani a képviselő beszámolási lehetőségét. Az Elnökség köteles a hozzá írásban beérkező javaslatokra, kérésekre 30 napon belül írásban válaszolni.

A képviselők rendszeresen figyelemmel kísérik a DÖK faliújságon kifüggesztett híreket. A képviselők, ha az osztály nincs megelégedve munkájukkal, az osztály 2/3–ának írásos kérésére visszahívhatók (az Elnökség részére megküldve), az osztály ez esetben haladéktalanul új képviselőt/képviselőket választ.

4) A DÖK munkáját segíti a diákok által felkért nagykorú személy, az iskola egyik tanára. (továbbiakban DÖK­-tanár) Feladata a DÖK és a tantestület közti folyamatos kapcsolat biztosítása. Ő képviseli a tantestületet a DÖK előtt, szavazati joggal nem rendelkezik, de javaslatokat, észrevételeket tehet, véleményét szabadon kifejtheti. A DÖK – a DK 2/3-­os támogatásával ­ – bármikor kezdeményezheti az iskola vezetőjénél a DÖK­-tanár visszahívását, ez esetben az Elnökség és a tantestület gondoskodik új segítő A DÖK­-tanár részt vesz a DÖK elnökségi ülésein és közgyűlésein, folyamatosan tájékozódik a diákokat érintő kérdésekről.

5) Panaszkezelési eljárás: A diákok bármilyen ügyben panasszal élhetnek a DÖK vezetőségénél. Ezt írásban, névvel vállalva tehetik meg a következő módon:

a) A DÖK helység előtt található levelesládába dobják panaszaikat. A ládát rendszeresen, a ládára írt időpontban üríti a DÖK vezetősége.

b) A DÖK e­mail címére küldik panaszaikat. A cím az iskola honlapján megtalálható.

c) Személyesen adják át a DÖK valamely vezetőségi tagjának. A DÖK vezetősége köteles egy egész évre előre megjelölt, állandó időpontban fogadóórát tartani. Ennek beosztásáról az Elnökség maga dönt.

 A panaszokat iktatva, dátummal érkeztetve veszi át az Elnökség, azokra köteles 30 napon belül írásban válaszolni, ill. az ügyben érdemi módon eljárni, intézkedni, szükség esetén az iskola vezetőségével tárgyalást kezdeményezni.

IV Egyéb rendelkezések

1) A DÖK, a részére biztosított eszközökért, vagyontárgyakért kártérítési felelősséget vállal.

2) A DÖK a jogszabályba, házirendbe ütköző vétségek miatt indított fegyelmi eljárást nem akadályozza.

3) Pénzügyekben a DÖK a gazdasági irodának tartozik szoros elszámolással. Pénzt csak a DÖK elnöke, vagy helyettesei vehetnek fel.

4) A Diákközgyűlés (DK) normál esetben csak maga mondhatja ki feloszlatását, azonban a jogszabályok súlyos megsértése esetén az iskola vezetője is – ha a törvénytelenségre előzetesen már kétszer felhívta a DÖK figyelmét, s a tantestület támogató nyilatkozatával rendelkezik – kimondhatja a DK feloszlatását. Az új választásokat 15 napon belül meg kell

5) A DÖK jogosult más iskolákkal szövetséget létesíteni, vagy ilyenhez csatlakozni, közös programokat szervezni.

6) E szabályzatot a DK fogadja el, a tantestület hagyja jóvá 30 napon belül. Ha ez utóbbira nem kerül sor, az SZMSZ érvénybe lép. A SZMSZ jóváhagyása csak abban az esetben tagadható meg, ha jogszabályt sért, ha ellentétes az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzattal, vagy a Házirenddel.

7) Minden, e szabályzatban nem tárgyalt, de esetlegesen felmerülő vitás kérdésben az iskola vezetése és a diákelnökség egyezteti álláspontját.

8) A DÖK képviselőinek kötelező részt venni a gyűléseken (vagy szólni, ha indokolt esetben nem érnek rá), és kötelező osztályukat tájékoztatni a gyűlésen elhangzott információkról. A DÖK képviselőktől ezen kívül elvárt, hogy az esetlegesen felmerülő kérdésekre mindig időben válaszoljanak (és/vagy szavazzanak) vagy tartózkodásukat jelezzék, és az év közben felmerülő szervezési feladatokban részt vállaljanak. Ha valamelyik képviselő a fenti elvárásoknak nem tesz eleget, akkor a DÖK Elnöksége vagy a képviselő osztálya kérvényezheti a képviselő leváltását. (Ez, ha az adott osztálynak a 2/3­-a írásban rögzítve elfogad, akkor életbe lép, ilyenkor az osztály köteles új képviselő(k)et választani).

Budapest, 2016. április

Dér Levente                                                                                                                                                            Zemplényi Lili Naómi

tiszteletbeli DÖK                                                                                                                                                       elnök DÖK elnök